Az időskori demencia

By | 2009. feb 25

A demencia számos megbetegedés összefoglaló neve, melyek valamilyen módon a szellemi erő hanyatlásával járnak. A demenciának eltérő altipusait különböztetjük meg, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzeimer-kór.

A világon a 65 évesnél idősebb emberek 8-13%-a szenved a demencia valamely formájában, a 90 éveseknél pedig ez az arány már eléri a 40%-ot is.

Hogy mi is idézi elő a demenciát?

A homocisztein nevű anyagcsere termék mérgező hatású, és hozzájárulhat az agyat alkotó idegsejtek fokozatos pusztulásához, aminek következménye a demencia. A homocisztein egyébként egy természetes anyag, mely testünkben termelődik a fehérje-anyagcsere során, mikor is a fehérjét alkotó metionin nevű aminosav lebomlik. Ha túl sok keletkezik belőle akkor az sejtméregként károsítja az érfalakat s így kedvez az agyvérzés és a szívinfarktus kialakulásának

Mire van szükség a megelőzéshez?

Ahhoz, hogy szervezetünket megvédjük, fontos tudni, hogy táplálkozásunk során olyan anyagokat kell szervezetünkbe jutatni, melyek hatására a vérünkben található homocisztein szintje csökken. Ahhoz, hogy a homociszteint ártalmatlanítsuk, folsavra, B6, B12 vitaminra van szükség. Ha ezeket elegendő mennyiségben visszük be szervezetünkbe, akkor a homociszteinszint mérhetően csökken vérünkben, így a demencia kialakulásának kockázata is. A folsavról érdemes még tudni, hogy nagyon érzékeny ezért, nagy része főzés és a hosszabb idejű tárolás során elbomlik, ezért érdemes a pótlásához a táplálkozáson kívül más alternatívát is alkalmazni (tabletta), s így pótolni a szükséges mennyiséget.  Amit még tudni kell, hogy a folsavnak  a felszívodáshoz szüksége van úgynevezett ko-faktorokra, melyek pedig a már előbbiekben megnevezett vitaminok, vagyis a B6 és B12. Ezek nélkül ugyanis képtelen hasznosulni a szervezetünkben.

Folsavban gazdag élelmiszerek:

- spenót

- sóska

- káposzta

- fejes saláta

- hüvelyesek

- máj

7 visszajelzés
  1. nyiri terezia: 2009. július 5. - 15:03

    T. Cimzett

    Anyukäm, most 84 eves koräban halt meg, demencia/ebböl következöen, combnyaktöres, sziv problemäk, äpoläs elutasitäsa stb/ sajnos ez mindd halmozottan ebben az evben jött elö, utolso idökben nagyon szabadosan beszelt, aggressziv volt.
    en egyetlen gyereke vagyok, /apukäm mär 25 eve halott/ milyen eselyem van errel a betegsegre, ill mit tehetek ellene? en most 59 eves vagyok.
    kerem välaszoljanak. van 2 gyermekem 38/ fiu / eves, 31 / läny/ eves.
    1 unokäm van es imädom öket, szeretnek meg a többi/remelem/ unokämaz is megelni egeszsegben
    köszönöm,
    üdvözlettel;
    nyiri terezia

  2. Beatrix: 2009. július 6. - 18:21

    Kedves Terézia,

    Az időskori elbutulásra sajnos mindenkinek van esélye, de nem mind egy mekkora %a-ban. Amerikai kutatók több mint 3300 önkéntessel végeztek teszteket arra vonatkozóan, hogy kinek mekkora esélye van az Alzheimer kor kialakulására. A teszt szerint az időskori elbutulás 5 legfőbb rizikó faktorai a következőek:
    - 70 és afölötti életkor
    - lassú reakció idő olyan hétköznapi cselekvések esetében, mint pl. egy gomb megnyomása vagy 20 méternyi séta
    - korábbi szívkoszorúér műtétek
    - 18-nál alacsonyabb testtömeg index
    - a kutatók által elkészített egyszerű kognitív funkciókra (észlelés, emlékezés, gondolkodás) vonatkozó teszteken elért alacsony eredmények (pl.: gondolkodás beszűkülés stb.)
    Sajnos az utolsó pontban említett teszt pontos tartalmáról nincs információ anyag a birtokomban, de úgy tudom, hogy többnyire az ilyen fajta tesztek arról szólnak, hogy bizonyos helyzetekben kérdéseket tesznek fel s így vizsgálják a válaszadásokat, a válaszokra adott idő figyelembevételével, illetve azok helyességével vagy helytelenségével.
    A teszt angol nyelvű eredményeit az alábbi oldalon olvashatja: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2007-06/uoc–stp060707.php

    Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór kiváltó oka valójában ismeretlen, éppen ezért nehéz is a megelőzés. Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart sejtenek a kutatók, de egyesek szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tesznek, de mind emellett még bizonyos étkezési szokásokat is „gyanúba kevernek”, a betegek ugyanis kielégítő kalória bevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmozódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék génmutációja igazolható.

    Valójában arra a kérdésére, hogy hogyan előzheti meg a demencia kialakulása, csak is a cikkemben írtakat tudnám ismét elmondani, mást ajánlani nem tudok, hiszen a tudomány mai állása szerint tudásunk egyelőre kevés, s jelenleg csak ezekre figyelhetünk

  3. jakab ibolya: 2010. április 13. - 10:18

    Israelbol irok ,erdelyi vagyok es apolok egy demenciaba szenvedo 86 eves nenit,neki 7 eve kezdodott a betegseg ,most anyira van hogy nem komunikal ,nem ismer fel senkit nem beszel es tehetetlen, enni eszik de fogy ,meg segitve setalunk egy keveset a hazba de farad.es ami aggaszt nagyon sokat alszik talan tul sokat 24-h kb 5 orat van ebren,szeretnem tudni hogy mennyi eseje van meg az elethez,szervezetileg egesseges ,de agyilag szinte nulla .Koszonom Tisztelettel Jakab Ibolya

  4. Beatrix: 2010. április 15. - 12:04

    Kedves Ibolya,

    Nagyon köszönjük őszinteségét és kérdését!

    Ez az oldal információs céllal jött létre, mely bizonyos témákat ölel fel és elemez, illetve segít a témakörökön belüli eligazodásban.
    Sajnos az oldal szerkesztői nem szakorvosok, ezért ebben az esetben felelőtlenség lenne bármilyen kijelentést tenni, illetve bármit is tanácsolni Önnek!
    Gondolom, van aki jelenleg is kezeli a nénit, talán az a szakorvos pontosabb válaszokat tudna önnek adni ezekben a kérdésekben.

    Tisztelettel:

    Szilágyi Beatrix

  5. Tóth Andrea: 2011. március 27. - 20:05

    Szép estét Kívánok!
    Nagymamámnál (87 éves) most állapítottak meg enyhe fokú demenciát. Érdeklődni szeretnék, hogy hogyan tudnék segíteni az állapotán és hogyan lehetne a romlást lassítani? Olvastam a B 12 vitamint megelőzésként, használ esetleg akkor is, amikor a betegség már kialakult? Köszönöm a segítséget előre is!
    Üdvözlettel: Tóth Andrea

  6. Fodor Józsefné: 2012. június 9. - 21:09

    Tisztelt Címzett!
    Sürgős segítséget szeretnk kérni én is.
    Édesanyám 86 éves, ez év februárjában gerinc problémával kórházba került, és attól kezdve hiába kapott infúziós kezelést járni nem tudott (orvosok szerint nem is igen akart) ezért otthon egyedül már nem tudta volna ellátni magát, ezért Öregotthonba került kb. 1,5 hónapja. Nehezen illeszkedett be, hiszen mindig is szeretett egyedül lenni, nem keresi különösen az alkalmat a kommunikációra, kialakította a kis világát, imád keresztrejtvényt fejteni ( még mindig kitölti az egészet, leellenőriztük többször).
    Ma voltunk nála és azt mondta, hogy újabban a fejében hallja a rádió műsort, zenéket, stb. lehetséges, hogy ez is demencia? Vagy egyáltalán mi lehet a baja, nem csak megtréfálják a szobatársai? Mivel a korának megfelelően vannak olyan hangok amiket nem hall, de nem süket, megtréfálták (kisebb zacskót elpukkasztottak). Magas vérnyomása, meszesedése, szív gyengesége van, de erre kapott gyógyszereket. Köszönöm ha válaszolnak.

  7. Judit: 2013. április 12. - 21:41

    Nem vagyok orvos, de beteggondozóként dolgozom és mellette eü képzésre járok – Angliában. Rengeteg tudományos és áltudományos írást összeolvasok, egyelőre nem tudom kiválasztani, melyik a hiteles – egyelőre. De azt tudom, hogy egyre többször jelenik meg az újságokban – és egy-két szaklapban, amit megveszek -, hogy önkéntesekkel éveken keresztül végzett megfigyeléseken alapulva a MOZGÁST ajánlják a legjobban (A B vitamint is erősen javasolják). Napi 30-40 perc “cardio” – fitness, futás, terheld a szíved, dolgoztasd, pumpálja a vért… és akkor a véráramban más anyagok is szerepelnek, ezek eljutnak oda is, ahová alapállapotban nem, vagy nem annyi és nem úgy. Ha valakinek gyenge a szíve, az menjen SÉTÁLNI. Minden nap. Felnőttekkel és öregekkel- és betegekkel is megcsináltattak IQ-tesztet, és a cardio-t rendszeresen végzők sokkal jobban teljesítettek… akár csak egy edzés után is, önmagukhoz képest is. Az agynak egy bizonyos része pedig még növelhető is a rendszeres cardioval – ez a rész a meóriáért “felelős”. Tehát amennyire lehet, együnk finom zöldséget-gyümölcsöt, igyunk sok vizet és naponta dolgoztassuk meg a szívünket! Nagyon röstellem, hogy ilyen pongyolán fogalmazom, de rettenetesen tele van a fejem új információkkal és a tudományos magazin sincs elérhető közelségben, hogy pontosan fordítanék belőle… de a lényeget magyarul elmondtam. Ha még több érdekel, írj az njudit123@freemailre , kb egy hónapon belül kész leszek a munkámmal és pontos adatokat tudok adni. Addig is gyógyulást kívánok !!!

Hagyj üzenetet

Neved (kötelező)

E-mail (nem jelenik meg sehol) (kötelező)

Weboldal

Hozzászólás



© 2009 - 2011 Egészséges életmód Egészséges táplálkozás